Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

 

A társasági adóról és osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. tv. 4. § 23. pontja alapján kell nyilatkozni. A kapcsolt vállalkozásra vonatkozó adatokat az első szerződéskötést követő 15 napon belül, illetve a kapcsolt vállalkozással kapcsolatos változásokat e változások bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja értelmében. (A kapcsolt vállakozással létrejött szerződés kötést és megszűnést is)
 
kapcsolt vállalkozás:
a)  az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c)  az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d)  a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e)  az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
 
Kapcsolódó fogalmak

Többségi irányítást biztosító befolyás: többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (uralkodó tag), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik (régi Gt. 290. §).

Többségi befolyás:
az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező), egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik [Ptk. 685/B § (1) bekezdés].

Meghatározó befolyás:
a befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és
- jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
- a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával [Ptk. 685/B § (2) bekezdés].
A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a meghatározó befolyás szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni [Ptk. 685/B § (3) bek.].

Közeli hozzátartozók:
a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér (Ptk. 685. § b) pont).
Közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani [Ptk. 685/B § (4) bek.].
A kapcsolt vállalkozás fogalmában az adózó alatt a társaságiadó-alanyokat kell érteni. A kapcsolt vállalkozások minősítéséhez azonban nem szükséges, hogy valamennyi fél adózó legyen, mert a kapcsolt vállalkozás adózó és személy azaz belföldi személy, külföldi személy és magánszemély között is létrejöhet.
A belföldi személy alatt a Tao.-tv. szerint a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot, személyi egyesülést, egyéb szervezetet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetékességűnek minősülő magánszemélyt kell érteni, míg külföldi személy alatt a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező társas céget, személyi egyesülést, egyéb szervezetet kell érteni.
A többségi irányítást biztosító befolyás, illetve a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát, közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
 
APEH közlemény:
 
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont c) alpontjának – 2010. január 1-jétől hatályos szövege – értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik; azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében 2010-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azon adózók is, amelyekben közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek. Az ugyanazon adózóban részesedéssel rendelkező közeli hozzátartozók szavazati jogát továbbra is össze kell számítani. A Ptk. 685. § b) pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
Két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését a következőképpen kell a fenti rendelkezések alkalmazásában elvégezni. Először az egyik társaságban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik társaságban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét társaságban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e a Ptk. alapján. Amennyiben igen, akkor a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontjának értelmében a két társaság egymással kapcsolt vállalkozás.
  1. „A” társaságban apa 40%-os, anya 30%-os, közös gyermekük 30%-os részesedéssel rendelkezik. Anya és apa elváltak, így a Ptk. alapján nem minősülnek közeli hozzátartozónak.
    „B” társaságban anya 50%-os, a közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel bír.
    „C” társaságban apa új felesége 50%-os, közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel rendelkezik.
    „D” társaságban közös gyermek 50%-os, közös gyermek feleségének testvére 50%-os részesedéssel rendelkezik.
    A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
    Az apa és a közös gyermek, illetve az anya és a közös gyermek szavazati jogát egybe kell számítani, így „A” társaságban mindenki többségi befolyással rendelkezik.
    „B” társaságban azonban sem az anya, sem a közös gyermek felesége nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért „A” és „B” társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.
    „C” társaságban sem az apa új felesége, sem a közös gyermek felesége nem bír többségi befolyással, részesedéseiket ugyanis szintén nem kell összeszámítani (mivel nem közeli hozzátartozók). Így „A” és „C” társaság között sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.
    „D” társaságban sem a közös gyermek, sem a közös gyermek feleségének testvére nem bír többségi befolyással, mivel az ő részesedéseik összeszámításának sincs helye (nem közeli hozzátartozók). Ezért „A” és „D” társaság sem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának.
    Mivel sem „B”, sem „C”, sem „D” társaságnak nincs többségi befolyással rendelkező tagja a fentiek alapján, így e három társaság egymással sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
  2. „E” társaságban gyermek 95%-os, gyermek anyja 5%-os részesedéssel rendelkezik.
    „F” társaságban gyermek testvére 50%-os, gyermek testvérének élettársa 50%-os részesedéssel rendelkezik.
    „G” társaságban gyermek testvére 60%-os, gyermek testvérének élettársa 40%-os részesedéssel bír.
    A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
    „E” társaságban a gyermek és a gyermek anyja részesedéseit össze kell számítani; így mindkettőjük többségi befolyással rendelkezik.
    „F” társaságban a gyermek testvére akkor többségi tulajdonos, ha az élettársa a Ptk. szerinti bejegyzett élettársnak minősül, mivel ebben az esetben tekintendők közeli hozzátartozónak, így részesedéseiket ebben az esetben kell összeszámítani. A gyermek testvére mind a gyermekkel, mind az anyával közeli hozzátartozó; így „E” és „F” társaság ezen feltételek szerint minősül kapcsolt vállalkozásnak. Amennyiben a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs, akkor a gyermek testvére nem rendelkezik szavazati többséggel „F” társaságban, így ebben az esetben „E” és „F” társaság nem kapcsolt vállalkozások.
    „G” társaságban a gyermek testvére már önmagában többségi befolyással bír, így „E” és „G” társaság akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, ha a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs.
    „F” és „G” társaság akkor kapcsolt vállalkozások, ha a gyermek testvérének élettársa bejegyzett élettárs, mivel a fentiek alapján „F” társaságban csak ebben az esetben áll fenn a tagoknak többségi befolyása.
  3.  „H” társaságban anya 99%-os, gyermek 1%-os részesedéssel rendelkezik.
    „I” társaságban anya 100%-os tulajdonos.
    „J” társaságban gyermek 100%-os tulajdonos.
    A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
    „H” társaságban mind az anya, mind a gyermek többségi tulajdonosnak minősül, mivel az anya már önmagában is a szavazati jogok többségével rendelkezik; a gyermek részesedését pedig az anyáéval össze kell számítani. Ennek alapján „H” társaság mind „I”, mind „J” társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll (mind a 2009-ben, mind a 2010-től hatályos szabályozás szerint).
    „I” és „J” társaság a 2010-től hatályos szabályok alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel a gyermek, illetve az anya külön-külön rendelkezik többségi befolyással (csak a 2010-től hatályos szabályok szerint kell őket harmadik személynek tekinteni a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján).
[PM Jövedelemadók főosztálya 2297/2010  – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227334240/2010.]
 
 

A bejegyzés trackback címe:

http://akonyvelo.blog.hu/api/trackback/id/tr184565180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.