December 20-ig minden evásnak el kell döntenie, hogy marad-e az eva hatálya alatt!!!

2011 november 17-én napvilágot látott hír szerint az EVA kulcsa 2012. január 1-jétől 37%-ra (jelenleg: 30%), értékhatára pedig 30 millió Ft-ra (jelenleg: 25 millió Ft) nő. Az EVA 2012 utáni sorsát jövőre tekintik át, hogyan alakítható ki egy új rendszer, amelynek egyik alapja az átalányadózás kiszélesítése lehetne 2013. január 1-jétől, ezzel párhuzamosan az EVA-szerinti adózás megszűnne.

Az EVA-t 2003-ban vezették be a magyar adó­rendszerbe, hogy az alacsony költséggel működő vál­lalkozások számára egy egyszerű adónemet vezessenek be. Az adó alapja a kezdetektől az EVA-s vállalkozás vagy vállalkozó bruttó árbevétele, amellyel szemben költséget nem lehet elszámolni. Az adókulcs kezdetben 15% volt, amelyet több lépésben 2010-re 30%-ra tor­násztak fel.

Az EVA legfőbb előnye az egyszerű adminisztrá­ció, illetve hogy számos adónemet kiváltva relatív ala­csony adóterhelést jelent. Az EVA adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan. A leg­fontosabb korlátot az az előírás jelenti, amely szerint az adóévet megelőző évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell lennie.

Az EVA-t főleg a rendelkezésre álló jövedelem maximalizálása érdekében választották a társas vállal­kozások vagy a magánszemélyek. A választásban mér­legelendő szempontok azonban a profitmaximalizálá­son túl is vannak: többek közt az EVA adó - társasági adózáshoz viszonyítva - alacsony adóadminisztrációs költsége, amely az adóhatóság forintosítható terheit is csökkenti. Az EVA kiszámítása és bevallása, illetve az adóelőleg fizetési szabályai egyszerűek, az átláthatóság miatt ráadásul kevésbé számíthat az adóalany hatósági ellenőrzésre. Mindezek alapján tehát az EVA egy ked­vező adóterhet jelent, ami hozzájárulhat a rejtett jöve­delmek kifehéredéséhez.

Az EVA-körből való kilépésről vagy abban mara­dásról minden vállalkozásnak egyedileg kell döntenie, a költségek és a már „borítékolható" adó- és járulékvál­tozások függvényében. A döntés meghozatala során lé­nyeges szempont az ÁFÁ-val kapcsolatos pozíció.

Az EVA egyik előnye, hogy a vevő felé áthárított ÁFA összege teljes egészében felhasználható az EVA megfize­tésére, hiszen a felszámított ÁFÁ-t az EVÁ-s vállalkozás sem bevallani sem megfizetni nem köteles az állami adó­hatóságnak. Ebből kiindulva tehát az EVA szerint adó­zók számára előnyös, ha az ÁFA általános adókulcsa ma­gas, így annak 2012-től tervezett 27%-ra történő emelése kedvező lenne, ha az EVA mértéke nem változna, illetve csak olyan mértékben módosulna, amelynek következ­tében az adóterhelés változatlan maradna.

Amennyiben egy EVÁ-s vállalkozás 2012-től viszszatér a társasági adó, illetve személyi jövedelemadó hatálya alá, akkor ÁFA-elszámolásáról a reá vonatko­zó gyakoriságnak megfelelően bevallási és - a bevallott ÁFA-egyenlegtől függően - befizetési vagy (a jogosult­sági feltételek fennállta esetén) visszaigénylési pozíciója alakul ki. Ebből következik, hogy az EVA-szerinti adózás választása során nemcsak az esetlegesen elszámolható költségek nagyságrendjét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy azokhoz milyen arányban kapcsolódik le­vonható ÁFA.

Bizonyos esetekben azonban van arra lehetőség 2012-ben is, hogy egy EVÁ-s vállalkozás ÁFA felszámítá­sa nélkül is ugyanolyan összegű bevételt realizálhasson, mint 2011-ben. Ha a 2011-ben EVÁ-s státusú vállalkozás 2012-ben visszatér a társaságiadó-, illetve személyi jöve­delemadó-törvény hatálya alá, és 2012-re vonatkozóan alanyi adómentességet választ - feltéve, hogy annak vá­lasztására jogosult -, valamint 2012-ben a megrendelő változatlanul nem jogosult adólevonásra az igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban, akkor a megrendelő olda­láról tekintve a változatlan ellenérték hátrányosabb adójogi pozíciót nem eredményez. Ez a megoldás csak azon vállalkozások esetén alkalmazható, amelyek 5 millió fo­rintot meg nem haladó forgalmat bonyolítanak le.

Ugyanakkor a jelenleg hatályos ÁFA-törvény nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy az az EVÁ-s vállalkozás, amelynek ÁFA nélküli bevétele 2011-ben ugyan az alanyi adómentesség 5 millió forintos érték­határát meghaladta, de 2012-től visszatér a társasági adó, illetve személyi jövedelemadó hatálya alá, akkor 2012-re vonatkozóan választhatja-e az alanyi adómen­tességet arra a feltételezésre alapozva, hogy bevétele 2012 -ben várhatóan nem fogja elérni az 5 millió fo­rintot.

A 37%-os EVA-mérték esetén a lehető legoptimá­lisabb megoldás az EVA alóli kilépés mellett az alanyi adómentesség választása, ha változatlan ellenérték számlázása lehetséges 2012-ben, főleg akkor, ha az egyéni vállalkozó, illetve az osztalékra jogosult társas vállalkozó az osztalék után egyáltalán nem, illetve csak részben kötelezett 14%-os EHO fizetésére.

Amennyiben a 2011-ben EVÁ-s státuszú társas vállalkozás 2012-ben visszatér a társasági adó hatálya alá, mindenképpen többlet adminisztrációs kötelezett­ségek merülnek fel, mivel kettős könyvvitel vezetése szükséges, beszámolót kell elkészíteni és közzétenni, továbbá az osztalékelőleg évközi kifizetéséhez közben­ső beszámolóra van szükség.

A fentieket a következő számítás támasztja alá:

*Ezek a feltételezett költségek nem csökkentik az iparűzési adó alapját, de Áfájuk levonható

Kovács Andrea okl. adószakértő

A gyakorlatból tudjuk, hogy általában azok a vállal­kozók választották korábban az EVA szerinti adózást, akiknek jellemzően nagyon kevés költségük volt a te­vékenységükkel kapcsolatban. Gyakran például főállás mellett (nincs bérköltség, ill. járulékfizetési kötelezett­ség sem) - általában szellemi tevékenységet - végző vállalkozókról van szó, akik alkalmazottat nem fog­lalkoztatnak. Nekik az alacsony felmerülő költségek miatt továbbra is nagy valószínűséggel a magasabb- 37%-os mértékű - adókulcs is kedvezőbb lesz, mivel gyakorlatilag a teljes ÁFA összeget be kell fizetniük, ill. a teljes nettó bevétel után megfizetni a nyereségadót, majd az osztalék utáni adókat.

Véleményem szerint az alábbi két esetben „kell jól meggondolni", további konkrét számításokat végezni az esetleges áttéréssel kapcsolatban, hogy jobban jár-e a vállalkozó, ha kilép az EVA adózás alól:

• ha jelentősebb - minimum 40% körüli - felme­rülő költségek merülnek fel a tevékenység során, különösen akkor, ha ezek a költségek „ÁFÁ-sak", nem bér- és járulék jellegűek, hanem pl. anyag­beszerzések...

• ha a tevékenységet alanyi adómentesen (maxi­mum évi 5 MFt árbevételig!), a korábban számlá­zott „bruttó összegben" befogadja a megrendelő, mivel olyan tevékenységet végez, ami után ő sem számít fel ÁFÁ-t, pl. oktatás, egészségügy terü­letén dolgozó megrendelők esetén, vagy maga is alanyi adómentes cég...

Fontos kiemelnünk még az áttéréssel kapcsola­tos szabályozást, ami a bevételi nyilvántartás szerinti EVA adózóknál jelent többletfeladatot, ill. jelentős ki­adást. Ez a most következő változás csak a betéti tár­saságokra vonatkozhat!

Az EVA-s időszak alatt ugyanis ezeknél a Bt-knél nem történt olyan folyamatos könyvelés, ami megfe­lelne a számviteli törvénynek, hiszen - a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva - csak a bevételeket tartotta szem előtt sok vállalkozás. Ezzel jelentősen csökkent a legtöbb esetben a könyvelési díj, ill. az egyéb adminisztriciós terhek (pl. a beszámolót sem kellett közzé tenni, hiszen nem is készült.). Az átté­réssel viszont jelentős számviteli/könyveléstechnikai változások következnek be a bevételi nyilvántartást követő időszak után. Komoly szakmai feladat, visszazökkenteni egy céget újra a régi kerékvágásba. Ún. nyitómérleget kell készíteni, melyet a jogszabá­lyi előírások könyvvizsgálói feladatkörbe delegálnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg az eseti munka oroszlánrészét nagy valószínűséggel a könyvelők vég­zik, semmiképp nem lehet megúszni a jelen esetben sajnos kötelező könyvvizsgálatot sem. Míg egy könyv­vizsgáló munkadíja nagyságrendileg kb. 50.000,- Ft-os szükséges plusz kiadást jelent, a vállalkozók ne lepőd­jenek meg azon sem, ha esetleg a könyvelőjük is fel­számít a munkájáért némi egyszeri díjat.

Jó hír viszont az, hogy erre a feladatra nem ír elő a jogszabály határidőt, a nyitómérleget nem kell közzétenni sem, annak adatai csak mint „előző év" fognak szerepelni a 2012-es évről készített beszámo­lóban.

Forrás: Harkai István Aprópénz Adózási Hírlevél  2011.November

EVA kalkulátor 2012:

http://adozona.hu/Kalkulatorok/EVA_2012_osszehasonlito_N5PK13

Ha tudni szeretné, hogy mikor érdemes az evát választani kattintson a fenti linkre!

Az Adózóna új kalkulátora annak az eldöntésében segít, hogy érdemes a 2012-től 37 százalékos adómértékkel adózó eva hatálya alá tartozni.

Az Adózóna kalkulátorának mindössze két adatot kell megadnia. Egyrészt a bruttó árbevételt, másrészt az evás becsült számlás költségét.

Ezekből az adatokból a kalkulátor kiszámítja az összes fizetendő adót és járulékot külön az eva és külön a társasági adó (személyi jövedelemadó) hatálya alatt. Mindemellett ennek alapján (a költségek figyelembe vételével is) a kalkulátor kiszámítja a nettó jövedelmeket is. 

A kalkulátor próbája során úgy célszerű beállítani a becsült 2012-es bruttó bevételhez a költségtartalmat, hogy közel azonos legyen a nettó jövedelem. Így megkapjuk azt a számlás költségtartalmat, amely felett már nem célszerű az evát választani.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.