Pályázatíró cégek próbálnak jogosulatlanul gazdasági előnyre szert tenni a kérelemre induló munkahelymegőrző támogatás kapcsán.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal felhívja a munkaadók figyelmét, hogy egyes kérelemre induló támogatások esetében, - mint pl. a munkahelymegőrző támogatás - pályázatíró cégek keresik fel a gyanútlan munkaadókat, hogy jóhiszeműségüket kihasználva bizonyos "anyagi hozzájárulás" befizetését követően megírják a "nem létező" pályázatot a munkaadók helyett, de garanciát nem vállalnak a támogatási összeg elnyerésével kapcsolatban.

A kérelemre induló munkahelymegőrző támogatásról részletes információk az alábbi linken találhatóak:

http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=ma_tamogatas&switch-content=ma_tamogatas_munkahelymegorzes&switch-zone=Zone1switch-render-mode=full

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kéri a munkáltatókat, hogy amennyiben ilyen megkeresésük érkezik, azt haladéktalanul jelezzék az nmh_bof@lab.hu e-mail címen a pályázatíró cég nevének feltüntetésével.

Forrás : http://www.kormany.hu

2012.09.03.

     A 2012.március 1-jén hatályba lépett, 2013. február 1. határidejű jogszabályváltozás előírásai alapján a székhely, telephely, fióktelep használatának jogcímét igazoló okiratokat be kell nyújtani a Cégbírósághoz. Be kell jegyeztetni a Társaság tagjainak és vezető tisztségviselőinek a születési idejét, adóazonosító jelét is. Külföldi tulajdonosok esetén gondoskodni kell kézbesítési megbízottról.

    A változások azon Cégeket érintik, amelyek 2012.03.01. előtt alakultak. Amennyiben az Ön Cégét egyszerűsített eljárással hozták létre, célszerű, hogy ezekkel a változásbejelentésekkel együtt azokat a Cég működéséhez szükséges egyéb  változásokat is bejelentse a Cégbírósághoz, amelyek az egyszerűsített nyomtatványok alkalmazása miatt alapításkor kimaradtak. 

Forrás: cegalapitas.net

1. „A” társaságban apa 40%-os, anya 30%-os, közös gyermekük 30%-os részesedéssel rendelkezik. Anya és apa elváltak, így a Ptk. alapján nem minősülnek közeli hozzátartozónak.
   „B” társaságban anya 50%-os, a közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel bír.
   „C” társaságban apa új felesége 50%-os, közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel rendelkezik.
   „D” társaságban közös gyermek 50%-os, közös gyermek feleségének testvére 50%-os részesedéssel rendelkezik.
   A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
   Az apa és a közös gyermek, illetve az anya és a közös gyermek szavazati jogát egybe kell számítani, így „A” társaságban mindenki többségi befolyással rendelkezik.
   „B” társaságban azonban sem az anya, sem a közös gyermek felesége nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért „A” és „B” társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.
   „C” társaságban sem az apa új felesége, sem a közös gyermek felesége nem bír többségi befolyással, részesedéseiket ugyanis szintén nem kell összeszámítani (mivel nem közeli hozzátartozók). Így „A” és „C” társaság között sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.
   „D” társaságban sem a közös gyermek, sem a közös gyermek feleségének testvére nem bír többségi befolyással, mivel az ő részesedéseik összeszámításának sincs helye (nem közeli hozzátartozók). Ezért „A” és „D” társaság sem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának.
   Mivel sem „B”, sem „C”, sem „D” társaságnak nincs többségi befolyással rendelkező tagja a fentiek alapján, így e három társaság egymással sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
2. „E” társaságban gyermek 95%-os, gyermek anyja 5%-os részesedéssel rendelkezik.
   „F” társaságban gyermek testvére 50%-os, gyermek testvérének élettársa 50%-os részesedéssel rendelkezik.
   „G” társaságban gyermek testvére 60%-os, gyermek testvérének élettársa 40%-os részesedéssel bír.
   A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
   „E” társaságban a gyermek és a gyermek anyja részesedéseit össze kell számítani; így mindkettőjük többségi befolyással rendelkezik.
   „F” társaságban a gyermek testvére akkor többségi tulajdonos, ha az élettársa a Ptk. szerinti bejegyzett élettársnak minősül, mivel ebben az esetben tekintendők közeli hozzátartozónak, így részesedéseiket ebben az esetben kell összeszámítani. A gyermek testvére mind a gyermekkel, mind az anyával közeli hozzátartozó; így „E” és „F” társaság ezen feltételek szerint minősül kapcsolt vállalkozásnak. Amennyiben a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs, akkor a gyermek testvére nem rendelkezik szavazati többséggel „F” társaságban, így ebben az esetben „E” és „F” társaság nem kapcsolt vállalkozások.
   „G” társaságban a gyermek testvére már önmagában többségi befolyással bír, így „E” és „G” társaság akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, ha a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs.
   „F” és „G” társaság akkor kapcsolt vállalkozások, ha a gyermek testvérének élettársa bejegyzett élettárs, mivel a fentiek alapján „F” társaságban csak ebben az esetben áll fenn a tagoknak többségi befolyása.
3.  „H” társaságban anya 99%-os, gyermek 1%-os részesedéssel rendelkezik.
   „I” társaságban anya 100%-os tulajdonos.
   „J” társaságban gyermek 100%-os tulajdonos.
   A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
   „H” társaságban mind az anya, mind a gyermek többségi tulajdonosnak minősül, mivel az anya már önmagában is a szavazati jogok többségével rendelkezik; a gyermek részesedését pedig az anyáéval össze kell számítani. Ennek alapján „H” társaság mind „I”, mind „J” társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll (mind a 2009-ben, mind a 2010-től hatályos szabályozás szerint).
   „I” és „J” társaság a 2010-től hatályos szabályok alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel a gyermek, illetve az anya külön-külön rendelkezik többségi befolyással (csak a 2010-től hatályos szabályok szerint kell őket harmadik személynek tekinteni a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján).

Társaságok 2011. évi beszámolójának közzétételének és letétbe helyezésének határideje 2012.05.31.

A beszámoló könyvelő általi közzétételének feltételei:

-   NAV által bejegyzett Meghatalmazás elektronikus dokumentum küldésre 

- A közzétételi díj megfizetése ( legkésőbb 2012.05.21-ig , hogy a befizetésről a visszaigazolás megérkezzen határidő előtt)

- A Beszámoló és mellékletei  eredeti, aláírt példányainak visszajuttatása a Könyvelő Irodába

- A beszámoló elfogadásáról a taggyűlési jegyzőkönyv vagy alapítói okirat a tagok által aláírva , eredeti példányban visszajuttatása a Könyvelő Irodába

Kérjük kedves Ügyfeleinket a 2011 évi könyvelési díjak rendezésére !

Lényeges változás!

Beszámoló közzététel, letétbe helyezés elmulasztása

A számviteli beszámoló közzétételét és letétbe helyezését elmulasztókkal szemben megszűnt az adószám felfüggesztés intézkedése 2012-ben. Helyette az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére való felszólítás mellett első alkalommal 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó a felszólításban közölt határidőre sem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság ismételten felszólítja a beszámoló közzétételére, letétbe helyezésére és ezzel egyidejűleg 1 millió Ft –ig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó továbbra sem tesz eleget kötelezettségének, az adóhatóság a cég adószámát annak felfüggesztése nélkül törli és elektronikus úton , haladéktalanul értesíti a Cégbíróságot, kezdeményezve a cég megszűntnek nyilvánítását.

A Cégbíróság legkésőbb az adóhatósági  értesítés érkezésétől számított 20 munkanapon belül a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a cég mulasztását megállapította és 50.000 Ft felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.

( 1990. évi XCIII.tv az Illetékekről  link:  http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000093.TV )

A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás alatt az állami adóhatóság (NAV) a fenti 20 napos határidőben, illetve a cég az eljárás alatt arról értesíti a Cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett. A felügyeletei illeték megfizetésére a cég továbbra is kötelezett.

Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a Cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a végelszámolást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik.
A cég megszűntnek nyilvánítására a cégbíróság által meghozott első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre. 

Kényszertörlési eljárás szabályozása:

2006. évi V. tv a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról

VIII/A szakasz:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600005.TV

Vezető tisztségviselők, tagok felelőssége:

Ha a céget a Cégbíróság a kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti a bíróságtól annak megállapítását is, hogy a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. § Szavazatok, több mint 50%-a vagy meghatározó befolyás ) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég még fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

A kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezető tisztségviselői voltak a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését.

E bekezdés alkalmazásában a cég vezető tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelései kiegyenlítésére. Amennyiben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető tisztségviselő a cég megszűntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a szerinti beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

S.G.

Elfogadta a parlament és kihirdetésre került az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt és végrehajtási rendelete, amely alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, egyszerűsödnek a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok, és megalakul a Nemzeti Együttműködési Alap.

A jogszabály érinti a szervezetek jogi helyzetét, könyvelését, támogatási viszonyait is 2012.01.01 naptól.

A törvény az egyesülési jog gyakorlásának lehetőségét kiterjeszti a korábbi szabályozáshoz képest. Rögzíti, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, a jog gyakorlása pedig nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Újdonság, hogy nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásból. Ezt szolgálja a csőd-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek - a gazdasági társaságok mintájára - civil szervezetekre való alkalmazása is - indokolt korábban az előterjesztő.

A törvény új gyűjtőfogalomként bevezeti a jogrendszerbe a civil szervezet fogalmát. Létrejön egy új szervezeti forma is, a civil társaság, amely - Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár korábbi szavai szerint - "mindenfajta bírósági regisztráció nélkül", személyek közös elhatározásával alakulhat meg.

Létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap

Létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap, amely 2012-től a bejegyzett civil szervezetek számára működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés támogatására biztosít költségvetési forrásokat. Az alap irányítását a kilenctagú tanács végzi. Közülük hármat a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosultak választanak meg, hármat az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöl ki, hármat pedig a szervezetek személyi javaslatára a szakminiszter saját hatáskörében kér fel.

Az új jogszabály hatályon kívül helyezi a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt. Az alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a kezelői feladatokat az alapprogram megszűnése után a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el.

Egyfokozatú közhasznúság

Változás az is, hogy a közhasznúságra vonatkozó minősítés egyfokozatúvá válik, az előterjesztő szerint ugyanis a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A rendelkezés szerint ahhoz, hogy egy szervezet közhasznú minősítést szerezzen, bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, így például az éves bevételének meg kell haladnia az előző két lezárt üzleti év átlagában az egymillió forintot, vagy az elmúlt két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem lehet negatív, vagy a személyi jellegű kiadásainak - a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül - el kell érnie az összes költség és kiadás egytizedét.

A törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet a jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31-ig kezdeményezheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1-jétől csak a törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.

Az Országgyűlés által 2011. december 5-én megszavazott civil törvény 2012. január 1-jétől már hatályos. A civilszervezetek működésére leginkább hatással lévő új jogszabályok az alábbiak:

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Változás 2012.03.01-től!

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV×hift=1

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és közhasznúság egyes kérdéseiről

Link:  http://79.120.192.58/cgi_bin/njt_doc.exe?docid=142946.207504

2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

 Link:   http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100181.TV&

342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról

Link: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.exe?docid=50260.208729

224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet

a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

Link:  http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000224.KOR

Forrás: Nonprofit.hu, Napi.hu

Elindult két, civil információs honlap, melyek fogódzót, segítséget kívánnak nyújtani a törvények értelmezéséhez, a kapcsolódó jogszabályok kikereséséhez.

• http://civil.kormany.hu/
• http://kozhasznusag.kormany.hu/

A Nonprofit.hu  oldalán ( http://nonprofit.hu/?q=/uj-civil-torveny )  a változásokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és válaszokat gyűjtötték össze, amelyek közül néhány,  példaként  az alábbiakban:

Kérdések és válaszok

- A 2011-ben közhasznú nonprofit gazdasági társaságok maradhatnak-e közhasznúak 2012-ben is?

• Igen, a 2011. végén közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek jogállása automatikusan közhasznú jogállásra változik. A nonprofit gazdasági társaságoknak továbbra is lehetősége van a közhasznú státus elnyerésére. Legkésőbb 2014. május 31-ig a Civil törvény 32. §-a szerinti feltételeknek is kell megfelelniük a státus megtartásához.

- Milyen feltételek vonatkoznak arra, hogy a nonprofit gt-k hosszú távon is megőrizzék közhasznú státuszukat?

• A Civil tv. szerinti közhasznú szervezetekkel szembeni követelményeknek kell megfelelniük vázlatosan: közhasznú tevékenység, kettős könyvvitel, beszámoló készítés, megfelelő erőforrás, megfelelő társadalmi támogatottság és létesítő okiratba foglalt szükséges kellékek.

- Nonprofit gt. továbbra is fogadhat támogatást?

• Igen, támogatás nyújtása tekintetében nincs változás.

- Milyen adókedvezmény vehető igénybe, ha cég, ill. magánszemély közhasznú szervezetet támogat?

• A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja szerinti adóalap-kedvezményt veheti igénybe: adományozás esetén az adomány 20 %-ának megfelelő, tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás, juttatás esetében további 20 %-ának megfelelő mértékben csökkentheti az adózás előtti eredményt.
  Természetes személy az általa adott adomány után nem vehet igénybe adókedvezményt.

- Van-e jelentős változás, ami a nonprofit gt-ket érinti?

• Változás a közhasznú jogállás elérésében van, e tekintetben a Civil törvénynek kell megfelelni.

- 2012. januártól működhet-e a civil szervezet (egyesületként) tovább, hol és kinél kell, illetve szükséges-e bejelenteni működésünket? Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kötelezettségünk?

• A bíróságon nyilvántartásba vett egyesület változatlan formában működhet tovább, a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt bejegyzését.

- Az új törvénnyel megszűnik-e az alapítványok esetében a közhasznú, ill. kiemelkedően közhasznú besorolás, és egy kategória marad: megfelel-e a közhasznúságnak vagy nem?

• A kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnt, a közhasznú jogállás egyfokozatú lett. A Civil törvény hatálybalépését megelőzően közhasznú jogállást elnyerő szervezeteket 2014. május 31. napjáig megilletik az ezzel kapcsolatos kedvezmények, ettől az időponttól azonban a Civil törvény szerinti feltételeknek kell megfelelniük.
  A közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás mást jelent: az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági jóváhagyás nélkül is –, viszont az utóbbi – kedvezmények igénybe vételére is jogosító – jogállást csak a törvényszék határozata alapján nyeri el a szervezet.

- A civil törvényben nem kezelik külön a Cégbírósághoz, illetve a Fővárosi Bírósághoz tartozó szervezeteket, csak "bíróság"-ot emlegetnek. Ezek elszámolási kötelezettsége eddig eltérő volt, nem kellett letétbe helyezni az éves beszámolókat, mérlegeket, de a pályázatok benyújtásánál a mérleget csatolni kellett. Miért nem jó az eddigi gyakorlat?

• Ahol a Civil törvény bíróságról ír, ott a nyilvántartást vezető bíróságot (törvényszék) kell érteni. A Civil törvény hatályba lépését megelőzően is lehetőség volt a beszámolók bírósági letétbe helyezésére. A korábbiakhoz képest annyi a változás, hogy a beszámolót – melynek elkészítése egyébként is kötelező – a bíróságnak kell megküldeni. Ez számos előnnyel jár a civil szervezetek számára is, mert további intézkedés nélkül nyilvánosságra kerül, a civil szervezetek működése átláthatóvá, megbízhatóbbá válik, és nem jár további adminisztrációval, a pályázatokhoz nem kell mellékelni.

Forrás: Nonprofit.hu

A kereskedelmi és iparkamarai honlapokról letölthető az az űrlap, amellyel be lehet jelentkezni az illetékes kamara nyilvántartásába. A kitöltött és cégszerűen aláírt űrlapot postán kell beküldeni a cég székhelye szerinti területi kamarához, amely az 5.000 forint hozzájárulási díj megfizetése után nyilvántartásba veszi a vállalkozást. A hozzájárulási díj jellemzően átutalással fizethető. A regisztráció még nem jelent kamarai tagságot, és tagdíjfizetési kötelezettséget.

A kötelező kamarai regisztrációs rendszer lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság szereplőiről valós adatbázis alakuljon ki, és megbízható információkkal lehessen segíteni a gazdaság megszervezését - jelentette ki Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára.

A tavaly elfogadott kamarai törvény módosításával 2012 január 1. és március 1. között valamennyi gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak - kivéve a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző vállalkozásokat, a mezőgazdasági őstermelőket és az ügyvédi irodákat  - be kell jelentkeznie a kereskedelmi és iparkamarai nyilvántartási rendszerbe, és március 31-éig kell eleget tennie a kamarai hozzájárulás befizetési kötelezettségének.

Dunai Péter hangsúlyozta: a kötelező kamarai regisztráció nem azonos a kamarai tagsággal. A különbség abban nyilvánul meg, hogy a nyilvántartásba vett vállalkozás nem tagja az adott szervezetnek, annak működésében nem vesz részt, viszont választhat, de nem választható. Kamarai tisztségre csak kamarai tagot lehet jelölni, illetve megválasztani. Vagyis a tagok vesznek részt a kamara működtetésében, döntenek a források felhasználásáról, a szakképzési tevékenység végzéséről.

Az MKIK főtitkára elmondta: Magyarországon számtalan olyan adatbázis, nyilvántartási rendszer van, amely kísérletet tett a gazdaság szereplőinek összegzésére, de ezek nem teljes körűek, ezért nem megbízhatók. A kamarai nyilvántartás áttekintést ad a magyar gazdaság szereplőiről, az adatbázis birtokában olyan információkat lehet kiválogatni, amely segíti a gazdaságot. Jelenleg például nemzetközi segélynyújtásakor nem lehet tudni, mely magyar cégek szállítanak a segélyben részesülő ország piacára, vagy a munkaerő-piaci előrejelzésben pontosabban meg lehet határozni, hogy egy adott térségben milyen munkaerő iránt várható kereslet, ki lehet szűrni a lánctartozás kialakulását.

A területi kereskedelmi és iparkamarák felkészültek a kamarai regisztráció elvégzésére, január elsejétől honlapjaikról letölthető az az űrlap, amellyel be  lehet jelentkezni a kamara nyilvántartásába - közölte Dunai Péter, hangsúlyozva, hogy a mostani kamarai tagoknak is kötelező a regisztráció, a hozzájárulás díját levonhatják a tagdíjukból.

A részletekről szólva a kamara főtitkára elmondta: a kitöltött és cégszerűen aláírt űrlapot postán kell beküldeni a cég székhelye szerinti területi kamarához, amely az 5.000 forint hozzájárulási díj megfizetése után nyilvántartásba veszi a vállalkozást. A 19 megyei és a fővárosi kereskedelmi és iparkamara egységes űrlapot használ, viszont a hozzájárulási díj befizetésére több lehetőség is nyílik, minden kamaránál lehet banki átutalással, vagy az ügyfélszolgálaton készpénzzel fizetni, és néhány kamara sárga csekket is ad. Februártól interneten is rögzíthetik az adataikat a vállalkozások, viszont a továbbiakban is postára kell adni a cégszerűen aláírt űrlapot.

A nyilvántartásba vételről a kamara tájékoztatja a vállalkozást, közli a kamarai regisztrációs számát, illetve azt, hogy milyen ingyenesen igénybe vehető kamarai szolgáltatásra jogosult a regisztrált vállalkozás. Felhívják a figyelmét arra is, hogy nyilvántartott adatokban bekövetkező változást a vállalkozás kötelezettsége ismét közölni, az adatait ezzel frissíteni. A regisztrált vállalkozások azonnal igénybe vehetik a kamarai általános gazdasági, pénzügyi és jogi tanácsadást az ügyfélszolgálatokon, az üzleti partner-közvetítést, illetve a pályázatfigyelést, ez utóbbit március végére szervezi meg országosan is a kamara - mondta Dunai Péter.

A szakmai kamarák kötelező regisztráció elleni tiltakozásával kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: a szakmai kamaráknál a kötelező tagság a foglalkozást gyakorló személyre, míg a kereskedelmi és iparkamarai regisztráció a gazdasági tevékenység végzésére, például orvosok és a mérnökök esetében a szolgáltatói tevékenység végzésére vonatkozik.

Tudnivalók a kamarai regisztrációról, adatlapok letöltése

http://www.mkik.hu/index.php?id=5737

A területi kamarák honlapja, címe, bankszámlaszáma 

http://www.mkik.hu/index.php?id=5777

·         2012. január 23. 19:52

·         Forrás: Önadózó

·         Szerző: Dr. Szabó Tibor

·         Kategória: Járulékok

A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően lényeges változások következtek be 2012. január 1-ével. A január havi bevallási és fizetési határidők közeledtével – ha még nem tették volna - sürgetően indokolt áttekinteni a helyzetet, és ha lehetséges, pótolni a mulasztásokat, megtenni a szükséges intézkedéseket. Felvázoljuk az ügyvezetésre vonatkozó járulékfizetési szabályokat.

 .

Az alábbiakban áttekintjük az ügyvezető tag lehetséges jogviszonyait, és a vele járó közteher-fizetési kötelezettségeket. Azzal az esettel itt nem foglalkozunk, amikor a tag az ügyvezetés mellett más munkakört is ellát. 

 
I. Cégjogi szabályok
 
Elsőként röviden tekintsük át a cégjogi szabályozást.
 
Kikről beszélünk?
 
Bármely formájú gazdasági társaság vezető tisztségviselőiről, akik e tisztségüknél fogva  ellátják a gazdasági társaság ügyvezetését.

Cégformák szerint:
 
A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el. (Gt. 21.§/2/)
  
A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. (21.§/3/)
 
A részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgató - 247. §) ruházta - az igazgatóság mint testület látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság). Ez esetben a részvénytársaságnál felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek. (Gt. 21.§/4/)
 
Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés?
 
Erre a legpontosabban akkor tudunk válaszolni, ha szó szerint idézzük a törvényt:
Gt. 22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
 
Tehát: az ügyvezetés ellátható megbízási jogviszonyban is, és munkaviszonyban is. Egyszemélyes kft-k, Zrt-k, és a Kkt-k, Bt-k alapítói is lehetnek munkaviszonyos ügyvezetők – azzal a feltétellel, hogy erről a társasági szerződésüknek kifejezetten rendelkezniük kell. 
 
Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak a tag ügyvezetőkre és a nem tag, úgymond kívülálló ügyvezetőkre.
 
A megbízási jogviszonyos ügyvezetésnél – akik egyben tagjai is a társaságnak – ismert a kkt. bt. és Kft. cégformájú gazdasági társaságokra vonatkozó azon 2012-es szabály, hogy a korábbiakkal szemben – a Tbj törvény alkalmazásában - társas vállalkozónak minősülnek – így járulék szempontjából kiterjed rájuk az a szabály, hogy utánuk a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 %-a után kell fizetni (Tbj. 4.§ d.5., 27.§/2/, 2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdés )
 
Zártkörűen működő részvénytársaságra ez a szabály nem vonatkozik – ott az alapító, a részvényes ha megbízásban lát el ügyvezetést – ezzel nem válik társas vállalkozóvá (Tbj. 4.§ d.5) – és ha eddig a megbízásban nem volt járulékfizetési kötelezettsége – mert pl. díjazás nélküli volt – ezután sem lesz.
 
Milyen végzettség kell az ügyvezetéshez?
 
Az ügyvezetéshez a legfrissebb NAV állásfoglalás szerint sem kell középfokú végzettség – így a garantált bérminimum szabályait a vezető tisztségviselőkre nem kell alkalmazni. ( Amennyiben kizárólag az ügyvezetés a feladata ! Balance U.Kft)

 
II. Járulék és szoc. hozzájárulás szabályok
 
1. Általános szabályok
 
Általánosságban, ha nincs kivételes státusz, munkaviszonyban, társas vállalkozóként az alábbi közterhek merülnek fel.
 
1.1. Szociális hozzájárulási adó
 
Az ügyvezetés tagi (megbízási) jogviszonyban a szociális hozzájárulási adó szempontjából adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül  kkt. bt. Kft. esetében - Zrt-nél nem. (2011:CLVI. tv. 455.§/2/ c./)
 
A tag ügyvezető részére e jogviszonyra tekintettel a társaságot havonta terhelő szociális hozzájárulási adó  alapja legalább a minimálbér 112,5%-a (2011:CLVI. tv. 457.§/1/) 
 
A szociális hozzájárulási adó mértéke: az adóalap 27%-a. 2011:CLVI. tv. 459.§) 
 
1.2.  10% Nyugdíjjárulék
 
Alapja: járulékalapot képező jövedelem (az ügyvezetés díjazása), de legalább a minimálbér (Tbj. 27.§/2/)
 
1.3.  8,5% Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
 
Alapja: járulékalapot képező jövedelem (az ügyvezetés díjazása), de legalább a minimálbér 150 %-a (Tbj. 27.§/2/)
 
2. Ügyvezető tag legalább heti 36 órás munkaviszony mellett
 
Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állt, és erről nyilatkozatot tesz a társaság részére. (2011:CLVI. tv. 458.§/5/-/7/)
 
Ugyanez a helyzet a levonandó járulékokkal: a 10%-os nyugdíjjárulékkal és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal  (Tbj.31.§/4/ b./)
 
Ezeket a közterheket a ténylegesen felvett jövedelem után kell fizetni – ha ez nulla, akkor nincs ilyen fizetési kötelezettség.
 
3. Ügyvezető tag – más társaságban is társas vállalkozó, vagy ügyvezető
 
Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban másik kifizetővel a minimálbér utáni szocho fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban is áll, és ezt ő az őt terhelő adó alapjának megállapításakor számításba veszi,  és erről a tag nyilatkozatot tesz a társaság részére. (2011:CLVI. tv. 458.§/5/-/7/)
 
Ugyanez a helyzet a levonandó járulékokkal: a 10%-os nyugdíjjárulékkal és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal, a társas vállalkozónak január 31-ig kell nyilatkoznia, hogy melyik társaságban lévő jogviszonya után fizeti a járulékokat.  (Tbj.31.§/5/).
 
4. Ügyvezető tag nyugdíjas
 
Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a társaságnak nincs (2011:CLVI. tv. 458.§/3/ a./)
 
A nyugdíjas ügyvezető tagtól a társaság 10% nyugdíjjárulék levonásárára köteles a ténylegesen fizetett, tagi kivétként eszközölt (járulékalapot képező) jövedelemből. Minimum járulékalap nincs. (Tbj. 25.§)
 
Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék levonási kötelezettség nincs (Tbj. 25/A.§ c).
 
A nyugdíjas ügyvezető (kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó) után a társaság havi 6.390,-Ft (napi 213 Ft.) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
 
5. Ügyvezető tag – korengedményes nyugdíjban
 
A korengedményes nyugdíjat a 2011. évi CLXVII. törvény  2011. december 31-ével megszűntette, azzal, hogy onnantól korhatár előtti ellátásra jogosultnak a korábban ilyen ellátásban részesülők. A korhatár előtti ellátásban részesülők a Tbj vonatkozásában nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (míg az Szja törvény vonatkozásában továbbra is adómentes nyugdíj jogcímen a korhatár előtti ellátás).
 
Ugyanakkor a korhatár előtti ellátás a törvény alapján megszűnik, ha a jogosult a saját kft-jében biztosítási jogviszonyt létesít. (A részletek lásd alább.)
 
Ez azt jelenti, hogy a korábban korengedményes nyugdíjas semmilyen formában nem láthatja el az ügyvezetést a saját cégében. Pontosabban lehet, de akkor elveszíti a korhatár előtti ellátásra jogosultságát.
 
A Tbj. egyetlen olyan foglalkoztatási formát ismer, amely nem jár biztosítás jogviszonnyal:
5.§/1/ g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
 
Ez alapján e tag ügyvezető nem lehet – mert akkor már biztosítási jogviszonnyal járó társas vállalkozónak minősül. 
 
Legfeljebb egy díjazás nélküli, vagy minimális díjazású megbízási szerződéssel foglalkoztatott (mintegy külső) tanácsadó lehet a cégében.
 
A részletes feltételek:  a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis - a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

A 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete szerint a 2012. évi minimálbérek az alábbiak szerint alakulnak:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400 forint, napibér alkalmazása esetén 4 280 forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint.

A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 850 forint, napibér alkalmazása esetén 4 970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint.

A Kormány 299/2011. (XII . 22.) Korm. rendelete

a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről
 

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. §

(1) A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

1. melléklet a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke
 

1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 forint/hó összeget.

2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 forint/hó összeget:

Cégautóadó

A cégautó adózás új rendszerében az adó mértékét a gépjárművek teljesítménye és környezetvédelmi besorolása határozza meg, ezáltal a díjtételek differenciáltan változnak havi 7.700 és 44.000 forint között. A tervezettel ellentétben nem változik a cégautóadóra vonatkozó bevallási illetve adófizetési kötelezettség határideje, tárgynegyedévet követő 20.

A 2012.01.01-től megváltozott adótörvények kivonatát Ügyfeleinknek kérésre, emailben elküldjük

Kérjük kedves Ügyfeleinket, hogy amennyiben szükséges, személyes megbeszélés keretében beszéljük át a 2012 évvel kapcsolatos kérdéseket.

Az alábbi táblázat tartalmazza a tervezett ( ! )  minimálbér és a szakmához kötött bérminimum összegéhez fizetendő járulékokat, adókat 2012.01.01-től. A bér és vállalkozói jövedelem változásokat január elején mindenkivel külön egyeztetjük. Ami kiemelkedően fontos a béremelések kapcsán, hogy 2012.01.01-től nem indulhat közbeszerzési pályázaton az a cég, amely nem emeli fel a kormányrendeletben (  még nem jelent meg) elvárt mértékben az alkalmazott munkavállalók munkabérét.

A Cafeteria 2012. táblázat tartalmazza a 2012.01.01-től „kedvezményes” adózású béren kívüli juttatásokat. Még mindig egy kicsit kedvezőbb juttatási forma, mint a jövedelem szerinti kivétel, de a 2011. évihez képest nőtt az adófizetési kötelezettség. (Az internet juttatás megszűnt!)

A cégautóadó mértékének és számítási módjának 2012.01.01-től hatályos változására ismételten felhívjuk mindenki figyelmét! Amennyiben szükséges a céges autók eladása, azt még 2011.12.31-ig célszerű átíratni a 2012-ben növekedő illetékmérték miatt. Cégautó adó csak cég tulajdonában levő személygépkocsik után kell fizetni.

Az Országgyűlés elfogadta a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényt, mely új alapokra helyezi a korábban megszokott elszámolási rendet, illetve 2012-től változik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások rendszere is.

A szakképzési hozzájárulás célrendszerében lényeges változás nem történt, így annak célja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó, iskolarendszerű képzések, valamint a felsőoktatási gyakorlatigényes alapképzési szakok működésének támogatása mellett az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés rendszerének támogatása.

Szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek köre nem változott a korábbi szabályozáshoz képest.

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, mértéke e járulékalap 1,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulás kiszámításához, az eltérő formától függő megoszlásáról a törvény külön bekezdésben rendelkezik.

A szakképzési hozzájárulás a következő módokon teljesíthető:

• a hozzájárulásra kötelezett és szakképző iskola között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével;
• a gyakorlatigényes alapszak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével;
• illetve gyakorlatigényes alapszak keretében szervezett szakmai gyakorlattal.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a hozzájárulási kötelezettségének részben vagy időszakosan vagy nem gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget, a bruttó kötelezettségét az adóhatóságnál vezetett számlára köteles megfizetni, a korábban saját dolgozók számára szervezett képzés költségei mint kötelezettséget csökkentő tétel már nem szerepeltethető a bevallásban csökkentő tételként.

A képzés és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról az új jogszabály a következőképpen rendelkezik:

A képzési tevékenység folytatására és a képzési rendszer fejlesztésének támogatására irányuló forrás lehívására az átalakuló Munkaerőpiaci Alapból, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból lesz lehetősége mindazoknak, akik kérelmet nyújtanak be, illetve amely szervezetekről a törvény 14.§-ában rendelkezik, így:

• képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaági társaság részére;
• támogatás nyújtható tanműhely létesítéséhez, amelyben iskolarendszeren belüli szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzés folytatását tervezik;
• támogatás nyújtható a tanműhelyben folyó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint szoftverek beszerzéséhez.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi keretéből nyílik lehetőség ezt követően többek között az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célok megvalósítására.

A 2011. évi CLV. törvény rendelkezései a meghatározott kivételek figyelembevételével 2012. január 1-jén lépnek hatályba.

A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet ismeretében tudjuk majd meg, hogy a jogszabály szövegéből kiolvasható pályázati rendszer, mely során a támogatások lehívhatóvá válnak, milyen további feltételeket támasztanak a támogatási kérelmet benyújtó szervezetekkel szemben, illetve hogy milyen eljárásrendet kell alkalmazni a támogatási kérelmek benyújtása során.

Forrás: Latyák Tamás, SKC-Consulting Kft.,

Munkavállalót terhelő járulékok:

• SZJA (16 %)
• Nyugdíjjárulék (10%) MNYP tag esetén is!
• Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%)
• Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%)
• Munkaerő-piaci járulék (1,5%)

Munkaadót terhelő járulékok:

• Szociális hozzájárulási adó (a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék) (27%)
• Szakképzési hozzájárulás (1.5%)

Az SZJA mértéke havi bruttó 202.000 Ft-os jövedelemhatárig 16 %. (Éves szinten ez 2.424.000 Ft.) A felett a meghaladó rész 27%-ával növelni kell az adóalapot.

Adóelőleg számítására példa:  havi bruttó 250.000 Ft-os jövedelemnél a 250.000 Ft-ból kivonjuk a 202.000 Ft-ot, a különbség 48.000 Ft lesz. Ennek 27%-a 12.960 Ft. Majd ezt adjuk a 250.000 Ft-hoz, ami 262.960 Ft lesz, és ennek vesszük a 16%-át. tehát az adóelőleg havi összege:42.074 Ft.

A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek   2012.január 1-től

Társadalombiztosítási járulék

2012. január 1-jétől megszűnik a társadalombiztosítási járulék, helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte.

A szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Mértéke: 27 %.

Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe.

Egyéni járulékok

Mértéke:

·         10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)

·         4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék 

·         3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék 

·         1,5 százalék munkaerő-piaci járulék

Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal a feltétellel, hogy

• Nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (a költségvetési törvény tervezete szerint        napi    21.700 forint),  illetve
   
• Nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után.

Megszűnt viszont a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége.

Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot. (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.)

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz.

A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.

A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.

A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka lesz.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig 6.390 forintra nő.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

A 13 százalékos mértékű járulék - a végszavazásra váró korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslat szerint - 2013-tól szűnne meg.

Táppénz-hozzájárulás

Változatlanul marad az egyharmad.

Egészségügyi hozzájárulás

A 27 és 14 százalékos mérték változatlan. Viszont 10 százalékos EHO terheli a kifizetőt az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után.

További változás, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelmének 15 százalékát fizeti EHO-ként.

START Bónusz Kártya

Új eleme a START „kártyacsaládnak”. 2012. január 1-jétől december 31-ig válhatja ki, aki

- a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, illetve

- a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.

- feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.

A kedvezmény mértéke: a foglalkoztatás első évében a fizetendő szociális hozzájárulási adó legfeljebb a minimálbér 150 százalékának a 27 százalékával csökken.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

START Kártya

Kiváltásának feltételei (tehát továbbra is a pályakezdők élhetnek vele) változatlanok és a kedvezmény mértéke is.

Ennek megfelelően a START Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó középfokú végzettségű munkavállaló esetén maximum a minimálbér 150 százalékáig terjedően

- az első évben  17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

Felsőfokú végzettség esetén a csökkentés mértéke maximum a minimálbér kétszereséig

- a foglalkoztatás első 9 hónapjában 17 százalék

- a foglalkoztatás további 3 hónapjában pedig 7 százalék.

START Plusz Kártya

Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható.

A  START Plusz Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően

- az első évben  17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

START EXTRA Kártya

Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható!.

A kártyabirtokos után fizetendő szociális hozzájárulási adó (maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően)

- az első évben  27 százalékkal

- a második évben pedig 17 százalékkal

csökkenthető

Forrás: kalkulátor.hu és hrportal.hu

December 20-ig minden evásnak el kell döntenie, hogy marad-e az eva hatálya alatt!!!

2011 november 17-én napvilágot látott hír szerint az EVA kulcsa 2012. január 1-jétől 37%-ra (jelenleg: 30%), értékhatára pedig 30 millió Ft-ra (jelenleg: 25 millió Ft) nő. Az EVA 2012 utáni sorsát jövőre tekintik át, hogyan alakítható ki egy új rendszer, amelynek egyik alapja az átalányadózás kiszélesítése lehetne 2013. január 1-jétől, ezzel párhuzamosan az EVA-szerinti adózás megszűnne.

Az EVA-t 2003-ban vezették be a magyar adó­rendszerbe, hogy az alacsony költséggel működő vál­lalkozások számára egy egyszerű adónemet vezessenek be. Az adó alapja a kezdetektől az EVA-s vállalkozás vagy vállalkozó bruttó árbevétele, amellyel szemben költséget nem lehet elszámolni. Az adókulcs kezdetben 15% volt, amelyet több lépésben 2010-re 30%-ra tor­násztak fel.

Az EVA legfőbb előnye az egyszerű adminisztrá­ció, illetve hogy számos adónemet kiváltva relatív ala­csony adóterhelést jelent. Az EVA adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan. A leg­fontosabb korlátot az az előírás jelenti, amely szerint az adóévet megelőző évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell lennie.

Az EVA-t főleg a rendelkezésre álló jövedelem maximalizálása érdekében választották a társas vállal­kozások vagy a magánszemélyek. A választásban mér­legelendő szempontok azonban a profitmaximalizálá­son túl is vannak: többek közt az EVA adó - társasági adózáshoz viszonyítva - alacsony adóadminisztrációs költsége, amely az adóhatóság forintosítható terheit is csökkenti. Az EVA kiszámítása és bevallása, illetve az adóelőleg fizetési szabályai egyszerűek, az átláthatóság miatt ráadásul kevésbé számíthat az adóalany hatósági ellenőrzésre. Mindezek alapján tehát az EVA egy ked­vező adóterhet jelent, ami hozzájárulhat a rejtett jöve­delmek kifehéredéséhez.

Az EVA-körből való kilépésről vagy abban mara­dásról minden vállalkozásnak egyedileg kell döntenie, a költségek és a már „borítékolható" adó- és járulékvál­tozások függvényében. A döntés meghozatala során lé­nyeges szempont az ÁFÁ-val kapcsolatos pozíció.

Az EVA egyik előnye, hogy a vevő felé áthárított ÁFA összege teljes egészében felhasználható az EVA megfize­tésére, hiszen a felszámított ÁFÁ-t az EVÁ-s vállalkozás sem bevallani sem megfizetni nem köteles az állami adó­hatóságnak. Ebből kiindulva tehát az EVA szerint adó­zók számára előnyös, ha az ÁFA általános adókulcsa ma­gas, így annak 2012-től tervezett 27%-ra történő emelése kedvező lenne, ha az EVA mértéke nem változna, illetve csak olyan mértékben módosulna, amelynek következ­tében az adóterhelés változatlan maradna.

Amennyiben egy EVÁ-s vállalkozás 2012-től viszszatér a társasági adó, illetve személyi jövedelemadó hatálya alá, akkor ÁFA-elszámolásáról a reá vonatko­zó gyakoriságnak megfelelően bevallási és - a bevallott ÁFA-egyenlegtől függően - befizetési vagy (a jogosult­sági feltételek fennállta esetén) visszaigénylési pozíciója alakul ki. Ebből következik, hogy az EVA-szerinti adózás választása során nemcsak az esetlegesen elszámolható költségek nagyságrendjét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy azokhoz milyen arányban kapcsolódik le­vonható ÁFA.

Bizonyos esetekben azonban van arra lehetőség 2012-ben is, hogy egy EVÁ-s vállalkozás ÁFA felszámítá­sa nélkül is ugyanolyan összegű bevételt realizálhasson, mint 2011-ben. Ha a 2011-ben EVÁ-s státusú vállalkozás 2012-ben visszatér a társaságiadó-, illetve személyi jöve­delemadó-törvény hatálya alá, és 2012-re vonatkozóan alanyi adómentességet választ - feltéve, hogy annak vá­lasztására jogosult -, valamint 2012-ben a megrendelő változatlanul nem jogosult adólevonásra az igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban, akkor a megrendelő olda­láról tekintve a változatlan ellenérték hátrányosabb adójogi pozíciót nem eredményez. Ez a megoldás csak azon vállalkozások esetén alkalmazható, amelyek 5 millió fo­rintot meg nem haladó forgalmat bonyolítanak le.

Ugyanakkor a jelenleg hatályos ÁFA-törvény nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy az az EVÁ-s vállalkozás, amelynek ÁFA nélküli bevétele 2011-ben ugyan az alanyi adómentesség 5 millió forintos érték­határát meghaladta, de 2012-től visszatér a társasági adó, illetve személyi jövedelemadó hatálya alá, akkor 2012-re vonatkozóan választhatja-e az alanyi adómen­tességet arra a feltételezésre alapozva, hogy bevétele 2012 -ben várhatóan nem fogja elérni az 5 millió fo­rintot.

A 37%-os EVA-mérték esetén a lehető legoptimá­lisabb megoldás az EVA alóli kilépés mellett az alanyi adómentesség választása, ha változatlan ellenérték számlázása lehetséges 2012-ben, főleg akkor, ha az egyéni vállalkozó, illetve az osztalékra jogosult társas vállalkozó az osztalék után egyáltalán nem, illetve csak részben kötelezett 14%-os EHO fizetésére.

Amennyiben a 2011-ben EVÁ-s státuszú társas vállalkozás 2012-ben visszatér a társasági adó hatálya alá, mindenképpen többlet adminisztrációs kötelezett­ségek merülnek fel, mivel kettős könyvvitel vezetése szükséges, beszámolót kell elkészíteni és közzétenni, továbbá az osztalékelőleg évközi kifizetéséhez közben­ső beszámolóra van szükség.

A fentieket a következő számítás támasztja alá:

*Ezek a feltételezett költségek nem csökkentik az iparűzési adó alapját, de Áfájuk levonható

Kovács Andrea okl. adószakértő

A gyakorlatból tudjuk, hogy általában azok a vállal­kozók választották korábban az EVA szerinti adózást, akiknek jellemzően nagyon kevés költségük volt a te­vékenységükkel kapcsolatban. Gyakran például főállás mellett (nincs bérköltség, ill. járulékfizetési kötelezett­ség sem) - általában szellemi tevékenységet - végző vállalkozókról van szó, akik alkalmazottat nem fog­lalkoztatnak. Nekik az alacsony felmerülő költségek miatt továbbra is nagy valószínűséggel a magasabb- 37%-os mértékű - adókulcs is kedvezőbb lesz, mivel gyakorlatilag a teljes ÁFA összeget be kell fizetniük, ill. a teljes nettó bevétel után megfizetni a nyereségadót, majd az osztalék utáni adókat.

Véleményem szerint az alábbi két esetben „kell jól meggondolni", további konkrét számításokat végezni az esetleges áttéréssel kapcsolatban, hogy jobban jár-e a vállalkozó, ha kilép az EVA adózás alól:

• ha jelentősebb - minimum 40% körüli - felme­rülő költségek merülnek fel a tevékenység során, különösen akkor, ha ezek a költségek „ÁFÁ-sak", nem bér- és járulék jellegűek, hanem pl. anyag­beszerzések...

• ha a tevékenységet alanyi adómentesen (maxi­mum évi 5 MFt árbevételig!), a korábban számlá­zott „bruttó összegben" befogadja a megrendelő, mivel olyan tevékenységet végez, ami után ő sem számít fel ÁFÁ-t, pl. oktatás, egészségügy terü­letén dolgozó megrendelők esetén, vagy maga is alanyi adómentes cég...

Fontos kiemelnünk még az áttéréssel kapcsola­tos szabályozást, ami a bevételi nyilvántartás szerinti EVA adózóknál jelent többletfeladatot, ill. jelentős ki­adást. Ez a most következő változás csak a betéti tár­saságokra vonatkozhat!

Az EVA-s időszak alatt ugyanis ezeknél a Bt-knél nem történt olyan folyamatos könyvelés, ami megfe­lelne a számviteli törvénynek, hiszen - a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva - csak a bevételeket tartotta szem előtt sok vállalkozás. Ezzel jelentősen csökkent a legtöbb esetben a könyvelési díj, ill. az egyéb adminisztriciós terhek (pl. a beszámolót sem kellett közzé tenni, hiszen nem is készült.). Az átté­réssel viszont jelentős számviteli/könyveléstechnikai változások következnek be a bevételi nyilvántartást követő időszak után. Komoly szakmai feladat, visszazökkenteni egy céget újra a régi kerékvágásba. Ún. nyitómérleget kell készíteni, melyet a jogszabá­lyi előírások könyvvizsgálói feladatkörbe delegálnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg az eseti munka oroszlánrészét nagy valószínűséggel a könyvelők vég­zik, semmiképp nem lehet megúszni a jelen esetben sajnos kötelező könyvvizsgálatot sem. Míg egy könyv­vizsgáló munkadíja nagyságrendileg kb. 50.000,- Ft-os szükséges plusz kiadást jelent, a vállalkozók ne lepőd­jenek meg azon sem, ha esetleg a könyvelőjük is fel­számít a munkájáért némi egyszeri díjat.

Jó hír viszont az, hogy erre a feladatra nem ír elő a jogszabály határidőt, a nyitómérleget nem kell közzétenni sem, annak adatai csak mint „előző év" fognak szerepelni a 2012-es évről készített beszámo­lóban.

Forrás: Harkai István Aprópénz Adózási Hírlevél  2011.November

EVA kalkulátor 2012:

http://adozona.hu/Kalkulatorok/EVA_2012_osszehasonlito_N5PK13

Ha tudni szeretné, hogy mikor érdemes az evát választani kattintson a fenti linkre!

Az Adózóna új kalkulátora annak az eldöntésében segít, hogy érdemes a 2012-től 37 százalékos adómértékkel adózó eva hatálya alá tartozni.

Az Adózóna kalkulátorának mindössze két adatot kell megadnia. Egyrészt a bruttó árbevételt, másrészt az evás becsült számlás költségét.

Ezekből az adatokból a kalkulátor kiszámítja az összes fizetendő adót és járulékot külön az eva és külön a társasági adó (személyi jövedelemadó) hatálya alatt. Mindemellett ennek alapján (a költségek figyelembe vételével is) a kalkulátor kiszámítja a nettó jövedelmeket is. 

A kalkulátor próbája során úgy célszerű beállítani a becsült 2012-es bruttó bevételhez a költségtartalmat, hogy közel azonos legyen a nettó jövedelem. Így megkapjuk azt a számlás költségtartalmat, amely felett már nem célszerű az evát választani.

Minden  EVÁ-s vállalkozónak fontos év végi feladata, hogy – IV. negyedéves adóelőleget – EVA adóelőleget/feltöltést fizessen december 20-ig. Ezt jó szem előtt tartani, mert ennek a határidőnek (akár 1 nappal történő) elmulasztása esetén 20%-os adóbírságot kap az adózó. A bírság alapja az az összeg, amit még meg kellett volna fizetni a december 20.-i határidőig.

Az EVA,  ill. minden más  (korábban  említett  pl. társasági  adó)  adó  feltöltési  kötelezettségére  vonatkozik,  hogy  azt  úgy  kell  kiszámítani és befizetni december 20-ig,  hogy a tárgyévre  vonatkozó  adó  100%-a befizetésre kerüljön. Mivel azonban sok esetben igen nehéz megbecsülni a feltöltési kötelezettség határideje utáni, ugyanakkor még a tárgyévre vonatkozó – gyakorlatilag a december 20–31. időszak – forgalmat, nem kell bírságra számítanunk abban az esetben, ha a feltöltést egy kicsit alábecsültük, de az éves adó 90%-ig megtörtént annak összege.

Sokan ezt kihasználva, a 90%-ot próbálják meg becsülni, viszont ez veszélyes lehet, ha pl. decemberben egy nagyobb, esetleg nem várt bevétel érkezik, hiszen ebben az esetben nincs már mozgástere a vállalkozóknak.

Mindenképp előre kell tudnunk gondolkodni és megbecsülni az adott év teljesítményét.

Gondot jelenthet ugyanakkor az is, hogy az EVA adózók nagy többsége bevételi nyilvántartást vezet (egyéni vállalkozók és Bt-k nagy része), amelynél nem a számlán szereplő teljesítés dátumát kell figyelembe venni, hanem azt a napot, amikor a pénzt megkapták.

Így igen nagy eltérések is kijöhetnek a december 20-i becslésünktől, ha a partnerünk a pl.: december 30-i fizetési határidejű számlát csak január 3-án fizeti ki, vagy épp fordítva. 

/ Forrás: Aprópénz Adózási Hírlevél /

Az év végéhez közeledve további fontos teendőnk lehet annak eldöntése is, hogy jövőre hogyan is adózzunk.  Fontos az EVÁ-zással kapcsolatos döntés mérlegelése, december 20-ig kell eldönteni, hogy maradunk-e EVÁ-sak jövőre is, vagy kilépünk, illetve a jövő évre az EVA szabályai szerint kívánunk-e adózni (természetesen erre akkor van lehetőségünk, ha a törvényi feltételeknek megfelelünk).

Ugyanakkor most kell eldöntenie a vállalkozóknak azt is, hogy 2011-re az alanyi ÁFA mentességet választják-e, avagy maradnak ÁFA alanyok. Az előbbinek feltételei vannak, pl. legfeljebb 5 MFt-os éves árbevétel, míg az alanyi ÁFA mentes körből való átlépés lényegesen egyszerűbb. Mérlegelni kell viszont a döntést, hiszen nem lehet ide-oda ugrálni minden évben!   

/ Forrás: Aprópénz Adózási Hírlevél /